Test és tudat – A Japán harcművészeti filozófia hajnala

Leírás

E könyv célja a japán harci művészetek a 17. század első felében megjelenő elméletét megalapozó gondolatok áttekintése, ahogyan azok a korszak két fontos művében, Takuan Szóhó (1573-1645) buddhista szerzetes 1630 körül írt ÉRTEKEZÉS A RENDÍTHETETLEN BÖLCSESSÉG LÉNYEGÉRŐL (FUDÓCSISINMJÓROKU) című munkájában, illetve Jagjú Munenori (1571-1646) kardvívó mester 1632-ben készült A HARCMŰVÉSZET CSALÁDI HAGYOMÁNYKÖNYVE (HEIHÓ KADENSO) című alkotásában megjelentek. Takuant Jagjú Munenori kérte meg, hogy írja le gondolatait a harcművészet elméleti-filozófiai vonatkozásairól, miután megbízást kapott Iemicu sóguntól a kard tudományáról könyvet írni. A két munka ilyen módon szorosan összekapcsolódik. Munenori nem pusztán átvette Takuan gondolatait, hanem beépítette saját művébe mindazt, amit érvényesnek és a témához jól illeszkedőnek érzett, számos másik esetben azonban mellőzött vagy átalakítva vett át takuani eszméket. Takuan a buddhizmus és harcművészet kapcsolatáról ír, Munenori általánosabb, áttekintő mű megírására törekedett és minden oldalról igyekszik körüljárni témáját.
A harmadik mű, mely fordítását és elemzését e kötet tartalmazza, Kodegiri Icsiunnak, egy egészen különleges kardvívóiskola, a mudzsúsinkennek („a nem megtorpanó tudat kardja”) is nevezett iskola második vezetőjének írása, a SZEKIUN-RJÚ KENDZSUCUSO. Hatásában ez a munka nagyon fontos, egy sor iskola elméletére volt befolyással, a végső pontját jelenti a kardvívás elméletének, a legteljesebben mutatja be azt, hogyan válik egy harcművészet elvont, kulturális jelenséggé.
Szabó Balázs munkája hozzáférést biztosít a magyar olvasónak ezekhez a régi írásokhoz, próbálja átadni nekik mindazt, amit a forrásműveket megíró régi tanítók mondani akartak. A lényeg természetesen a szövegek teljes, eredeti nyelvből történő fordítása – ezeket elolvasva ki-ki lehetőséget kap arra, hogy megalkossa saját értelmezését, de a kísérőtanulmányokon és a szövegfordításhoz készített jegyzeteken keresztül segítséget nyújt a könyv a nehezebb részek megértésében, a szerzők által koruk műveltségéből merített, ma már rejtélyesnek ható szimbólumok, hasonlatok, idézetek közötti eligazodásban.